Városunk első középülete a Sarlós Boldogasszony templom, vagy ahogy jobban ismerik az Ótemplom volt, melyet 1749-ben kezdtek el építeni. Köveit a közeli Kővágó-érből hozták. Bár 1753-ban már állt, tornya az építők ügyetlensége folytán 1754-ben ledőlt, s így újjá kellett építeni.
Felszentelését csak 1761-ben végezte el a váci püspök. 1770-től új tornyot építettek, melynek fazsindelyes teteje 1803-ban rézborítást kapott. A templom épülete 48,5 m hosszú, 13 m széles és 22,7 m magas. A tornya 53,6 méteres.
A Fő utca végében álló Ótemplom kelet-nyugat tengelyben épült homlokzat előtti, 53,8 méter magas toronnyal, keleti végében a nyolcszög három oldalával záródó szentéllyel. A keskenyebb és alacsonyabb szentély két oldalán sekrestye és oldalkápolna áll. A díszes, oszlopokkal tagolt, szemöldökpárkánnyal ellátott bejárat fölött, a kórusablak párkányán Jézus látható két angyal társaságában, fölötte a copf stílust képviselő füzérdíszítések figyelhetők meg. A torony falazatának nagyjából a felénél húzódik a hangsúlyos timpanon benne Istenszem-motívummal. A lépcsőház ablaka ovális alakú. A torony a harangok szintjén galériás kiképzést kapott, vagyis tűzfigyelő erkéllyel rendelkezik, valaha ebből a toronyból figyelt a városra a tűzőrség. A toronyórát Rancz Lajos órásmester tervezte, különlegessége a hazánkban ritka, színes számlap és a szépen faragott, a barokk épület pompájához illeszkedő mutatók. A tornyot volutás oromzat kapcsolja össze a templomhajóval.
Belseje barokk, egyhajós teremtemplom, 48 méter hosszú, 13 méter széles és 22,7 méter magas. A főoltár klasszicista stílusban készült 1790-ben, a rajta látható oltárfestményt Fazekas Antal festette 1816-ban. Az oltárkép címe: Mária találkozása Szent Erzsébettel. A szószék rokokó stílusú, és a mellékoltárokkal egy időben készült 1763-ban. A keresztelőkút szintén értékes alkotás, 1780-ból származik, és copf stílusú.
forrás //otemplom.gportal.hu
|