Az adventi n�pszok�sokr�l

Advent, m�sk�nt �dvent, �dv�nt, a f�legyh�zi n�p ajk�n �dvint, Istenseg�ts sz�kelyei k�r�ben edvent (adventus Domini, ieiunium Spiritus Sancti) az Egyh�z tan�csa szerint szent id�; az el�z� �vsz�zadokban m�g n�gyhetes b�jti el�k�sz�let kar�csony �nnep�re, a Megv�lt� �rkez�s�re.

Az adventi id�szak az el�k�sz�let, v�rakoz�s, rem�nyked�s ideje, amelyet r�gebben b�jttel is megszenteltek. Ez�rt emlegetik a szegedi �regek kisb�t, t�paiak �dventb�t n�ven. Szerd�n �s p�nteken szigor� b�jt volt, szombaton pedig h�s�telt�l val� megtart�ztat�s. E b�jt�ket az orsz�g t�bb vid�k�n az �regje, �gy a bokortany�k evang�likus tirp�k n�pe is tartotta.^* A zajos mulats�gt�l is tart�zkodott, csak a diszn�torok csal�dias hangulat�ban olvadt egy kiss� f�l.

R�gen �dvent kezdet�t �jf�li harangsz�val jelezt�k, amelyet haz�nkban egyes helyeken (�gy a budai cisztercita pl�b�niatemplomban) fel�j�tottak.

Az advent igazi szakr�lis �z�t, meghitt hangulat�t a hajnali mise vagy angyali mise, a r�gis�gben aranyos mise, liturgikus sz�val ror�t� adja meg, amely m�g a k�z�pkori hazai liturgia maradv�nya. �gy �l Ausztri�ban, Horv�t, Cseh, Lengyelorsz�gban is, ami p�ratlan kedvelts�g�t mutatja. A r�tuskongreg�ci� k�szs�ggel hozz�j�rult e k�z�peur�pai liturgikus hagyom�ny �letbenmarad�s�hoz.

A h�vek a hajnali s�t�tben v�rj�k a napf�nyt, a Messi�st, mint hajdan a pr�f�t�k. Hagyom�ny�rz� helyeken alig veszik �szre, ami pedig egy�bk�nt nehez�kre esik: a korai f�lkel�ssel, a h�val, faggyal j�r� �ldozatot. A havat k�l�nben m�g a templomba men�s ideje el�tt illik els�p�rni, de ez�rt e korai munk��rt sem z�gol�dik senki. Nagyzs�mon (Jarnul Mare) �dventben a gyerekek hajnali harangsz�val kelnek. Megjel�lt helyen gy�lekeznek �s h�zr�l h�zra j�rva k�lt�getik cseng�vel �s �neksz�val az alv� h�veket, hogy idej�ben oda�rjenek a hajnali mis�re. Utols� nap minden�n kapnak valami aj�nd�kot, amelyen azt�n igazs�gosan megosztoznak. Nagym�nyok n�met faluban a hajnali mis�kre kirendelt ministr�ns �s orgonaf�jtat� fi�k r�gebben az iskol�ban h�ltak, hogy a korai szolg�latot el ne aludj�k.^*

A katolikus Cs�kban r�gebben a betlehemes j�t�kot is el�adt�k a hajnali mis�n. Csak �gy indultak a falu h�zaiba betlehemezni.^*

A hajnali mise sejtelmes var�zs�hoz m�g a sz�zadfordul� t�j�n is sok hiedelem f�z�dik. Sz�mos erd�lyi magyar helyen^* azt tartj�k, hogy ror�t�templomoz�s alatt be kell z�rni minden ajt�t, ablakot, k�l�n�sen pedig az �lat, mert ilyenkor a boszork�nyok �llati alakot �ltve, a rendk�v�li id�ben t�rt�n� harangoz�s el�l emberi �s �llati hajl�kokba h�z�dnak �s ott k�rt okoznak. F�leg a teheneket szokt�k megrontani.

A fiatals�got is megfogja a hajnali mis�b�l kicsend�l� bizakod�s, hiszen az ifj� sz�vek v�rakoz�sa �s �dvent hangulata k�z�n olyan nagy az egyez�s. Az Alf�ld�n ha ror�t�ra harangoznak, cukrot vagy m�zet eszik a l�ny, hogy �des legyen a nyelve, �s �gy min�l el�bb f�rjet �desgessen mag�hoz. M�shol az els� hajnali mis�re val� harangoz�skor a f�rjhezmenend� l�ny a harang k�tel�b�l kis darabot igyekszik szak�tani �s azt a hajfon�p�ntlik�j�ba varrja, s a haj�ban viseli, hogy farsangkor sok k�r�je legyen.^*

A szerelmi var�zslat igazi ideje, hathat�s napjai: Szent Andr�s, Borb�la, Luca, Tam�s, bek�sz�nt��l Katalin szint�n �dventba esnek, amely egy�ttal a t�li napfordulat id�pontja, a term�szet �jj�sz�let�s�nek el�k�sz�t�se, az embersors folytonoss�g�nak kozmikus szolg�lata.

Az advent n�pszer� szentjeihez f�z�d� prof�n hiedelmek j� r�sz�nek semmi k�ze az illet� szent �let�hez, legend�j�hoz. Az �jszak�k mostan�ban a leghosszabbak, teh�t ez az id�szak var�zslatra a legalkalmasabb. Minthogy pedig az Egyh�z aj�nlja a szentek seg�ts�g�l h�v�s�t: a n�phit a maga m�gikus v�rakoz�sait vonatkoz�sba hozza az eml�tett napok szentj�nek nev�vel �s hatalm�val, azonban nemcsak a vall�s tan�t�sa �s aj�nl�sa szerint k�ri k�zbenj�r�s�t, hanem m�gikus hatalmat is tulajdon�t neki.

Forr�s: B�lint S�ndor: Kar�csony,h�sv�t,p�nk�sd /Advent