Dsida Jenő: Út a kálváriára
2007.03.15. 13:25
:)
Reszkető, enyhe fény sugárzik. Egy felhő lassudan megyen. A lélek fáj, a fény sugárzik. Valaki ballag a hegyen, hűs homlokáról fény sugárzik s szemét lehúnyja: - úgy legyen!
Elszállt szerelem illatától kövér és fűszeres a lég. Halott szerelem illatából soha, de sohasem elég. Bomló szerelem illatából sejti a szív, hogy itt a vég.
A seb szép csöndesen begyógyult, - ó, angyalok bús kék szeme! - a seb már nem sajog, begyógyult, - ó, halkan buzgó, mély zene! - a seb már régesrég begyógyult és mintha mégis vérzene.
Valaki lépked, felfelé tart. Bozótközt víg madársereg. Valaki lassan felfelé tart. Tövisről vérharmat csepeg. Valaki fel, a csúcs felé tart, hogy önmagát feszítse meg.
|